.

Mert a fatál is tévedés.

megannyi ébredés

s egy reggel sem telt el

anélkül hogy végül

pupillám ki ne táguljon.

Ki kéne próbálni a folyton alvást.

Na nem a halált! Nem a kómát!

Afféle álomba létet:

önelégült messzeséget ott belül

mélyen…

Összeveszni egy kentaurral

a folyton változó világban. (valami semmiségen)

Néha papnak lenni aztán metamorfózis. - Hoppá!

átváltozott a pap jól szituált

pillangóvá.

Jól átgondoltam hidd el!

Csak ne lenne bennem az a belső gát,

hogy lehet, hol most vagyok az álom

s mit alva látok a valóság

Ócska közhely tudom jól

kit ne érdekelt volna e kérdés?

Ha rád fognám, hogy te vagy,

az lenne csak a sértés.

De ki tudja mi az igazság,

lehet a fa tál is tévedés.

Hát a porcelánt favorizálom

s reggel jöhet az ébredés.