Úgy melegítette fel minden porcikám
az átkozott felismerés
ahogy a Krisztusi vér folyhatott anno
s bár ˝létezése˝ is kérdéses a számomra,
megfog az áhítat
amit az emberek szemén látok,
mikor karácsonykor a templomban járok.

Úgy fogalmaznám meg én, ha kérdeznék.:
Mindegy miért az ember az Ember!
Üres poklok belső katlanok visszhangját
zengi az űr,
melyet a vágy gerjeszt a ˝miért˝ miértjének vágya.
S ha egy kívánságom lehetne, csak egy.
Nem a választ kérném! Csak hogy ne legyen kérdés…

-    és ezért mindenkitől bocsánat!